Jeney Zoltán (Szolnok, 1943. március 4. – Budapest, 2019. október 27.) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész
1957–1961 között a debreceni Kodály Zoltán Zenei Szakközépiskolában tanult Pongrácz Zoltánnál. Ezt követően – 1966-ig – zeneszerzői tanulmányait Farkas Ferencnél végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1967–1968 között Goffredo Petrassinál tanult a római Accademia Nazionale di Santa Cecilián. 1985-ben vendéghallgató volt a Columbia Egyetemen, New Yorkban.
1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval megalapította az Új Zenei Stúdiót, amelyhez később Csapó Gyula, Dukay Barnabás, ifj. Kurtág György, Serei Zsolt és Wilheim András is csatlakozott. Az 1974-ben tartott három párizsi koncertjük és első közös kompozíciójuk Sáry Lászlóval és Vidovszky Lászlóval (Undisturbed címmel) nagy vitát keltett a magyar zenei életben. 1973-ban ún. extra-muzikális anyagok (szövegek, sakkjátszmák, meteorológiai adatok, telexek stb.) zenére való átírásába kezdett.
1976-ban a Schola Hungarica tagjaként bejárta Franciaországot. A gregorián zene hatása megfigyelhető a folyamatosan komponált, nagyszabású művében, a Halotti szertartásban. Két évvel később, görögországi utazása alkalmával felfedezett egy pseudo modális skálarendszert, amely két ógörög skálán alapul. A rendszert a To Apollo című himnuszban mutatta be. 1981-ben Luigi Nono meghívására új magyar zenei koncerteket rendezett Olaszországban, Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából.
1984-ben svédországi turnéja során kilenc koncert alatt harminc művét mutatták be, ezekből öt világpremier volt. Több egyetemre hívták meg előadóként az Egyesült Államokba. A New York-i Experimental Intermedia Foundationben portrékoncertet adtak tiszteletére.
Vendégprofesszorként dolgozott: a lengyelországi nyári szemináriumon (1981-ben), a győri nyári zeneszerzői szemináriumon (1986-ban), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol hangszerelést, barokk ellenpontot, összhangzattant és kortárs zenei elemzést tanított. 1988–1989-ben DAAD ösztöndíjat nyert Nyugat-Berlinbe. 1995-ben kinevezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakának vezetőjévé. Ott tanítványai közé tartozott többek között Balogh Máté, Futó Balázs, Horváth Balázs, Rubik Ernő Zoltán, Sándor László, Solti Árpád, Tornyai Péter, Varga Judit, Zarándy Ákos és Zombola Péter.