Balázs Ádám (Budapest, 1973. április 14. –) magyar, Los Angelesben és Budapesten élő filmzeneszerző.
Édesapja Balázs Árpád zeneszerző, édesanyja Malovecz Ágnes, ének-zene tanár és kórusvezető.
Hétévesen, zeneiskolában kezdett el zongorázni és 16 évesen már eldöntötte, hogy filmzeneszerző lesz. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol nyelv és irodalom szakán diplomázott 1997-ben, ahol még egy évig tanársegédként oktatott amerikanisztika szakon. Eközben 1993–1994 között ösztöndíjjal a Fulton Westminster Főiskolán is tanult. Ugyanakkor felvették a Bartók Béla Konzervatóriumba is és Kocsár Miklós tanítványaként végzett zeneszerzés szakon.
1998-ban New Yorkba, majd 8 év után Los Angelesbe költözött. Kezdetben pincérkedett, építkezéseken segített és fotóasszisztens volt, amikor egy merész gondolattal a New York-i filmegyetemen ingyen zeneszerzést vállalt a hallgatóknak. Zenéivel olyan elégedettek voltak, hogy hamarosan profi produkciókhoz szerződtették. Felkérték a Cinemax mozicsatorna megújuló zenei arculattervezésére, majd a HBOnál is hasonló munkát kapott. Az áttörést Seth Grossman sok fesztiválon győztes, kis híján az Oscar-díjra is jelölt Shock Act című rövidfilm zenéje hozta meg számára 2004-ben. Ő szerezte a Pillangó-hatás és Az elefántkirály zenéjét is. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából felkérést kapott a New York-i főkonzulátustól egy nagyzenekari szimfonikus költemény elkészítésére, melyet Hősök útja (angolul Path of the Extraordinary) címen a Yale Filharmonikusok adták elő 2006. október 15-én a Carnegie Hallban. Bartók Béla 1944-es fellépése óta ő volt az első magyar zeneszerző, aki világpremiert tartott ott.
A 2010-es években visszaköltözött Budapestre, hogy az Amerikai Egyesült Államokban született, addig ott iskolába járt két gyermeke megismerkedhessen a magyar nyelvvel, kultúrával.
Dolgozott magyar televíziós krimikben, szerzett zenét Enyedi Ildikó, a 67. Berlinale fesztiválon Arany Medve díjjal is elismert[3] Testről és lélekről című játékfilmjének és Deák Kristóf Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmjéhez, de írt slágert társ zeneszerzőként Dorogi Péterrel (szövegíró, zeneszerző) az Egynyári kaland ifjúsági sorozatnak („Örökké”, „Köszönöm szépen, jól vagyok”). Zomborácz Virág Utóélet című filmjéhez pedig üres üvegekre, konzervdobozokra írt zenét, melyet Pusztai Gábor játszott fel.
2015–2016-ban először készített zenét magyar tánctársulatnak, a Feledi Project (Feledi János) Rekviem című táncelőadásához.
A komponálás mellett 2015 ősze óta Fekete Gyula tanszékvezető felkérésére a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékén digitális hangszerelést tanít. Kikapcsolódásként Wahorn András képzőművész-zenész Wahorn Airport nevű, kalandzenét játszó improvizatív zenekarában billentyűzik.
Volt filmproducer és zenei hangmérnök (music supervisor) is.
Dijai, elismerései
· Legjobb filmzene – Sacramentói Nemzetközi Filmfesztivál (Az elefántkirály, 2007)
· Arany medál – rendezők választása, legnagyobb hatású nagyjátékfilmzene kategória – Park City Film Music Festival (Az elefántkirály, 2008)
· Ezüst medál a kiválóságért – rövidfilm kategória – Park City Film Music Festival (Slingers, 2008)
· Bronz medál – rendezők választása, legnagyobb hatású dokumentumfilm-zene kategória – Park City Film Music Festival (My Name Is Alan, and I Paint Pictures, 2008)