A Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar a világon egyedülálló együttes. (A Fővárosi Bíróságon bejegyzett hivatalos neve: 100 Tagú Cigányzenekar Országos Kulturális és Közművelődési Egyesület)
Tagjai főleg cigány származású muzsikusok, a komolyzene (többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Brahms, Sarasate, Strauss művei) mellett tradicionális magyar cigány muzsikát is játszanak. Nevével ellentétben megalakulásakor 140 tagja volt, ma 138 van.
A zenekar ” kulturális egyesület”-i jogállással jött létre Budapesten, 1985. november 2-án, a hasonló magyarországi szervezetek közül elsőként. Az ötlet idősebb Járóka Sándor, akkori prímáskirály 1985 áprilisi temetésén fogant meg, mikor az elhunyt tiszteletére egy több száz fős alkalmi zenekar állt össze, hogy végső útjára kísérje. Berki László és Mészáros Tivadar volt a zenekar megálmodója az első lépések az ő irányításuk alatt történtek. Úgy vélték, hogy ezen alkalmi zenekar megszervezve nagy létszámú koncertképes zenekar lehetne, mely egyben az országban elszórtan élő legkiválóbb cigány zenészeket tömörítené magába.
Az ország legjobb vendéglátós muzsikusai, az 1984-es Vonópárbaj győztesei, a Honvéd Művészegyüttes, a Budapest Tánc Együttes, az Magyar Állami Népi Együttes, a BM Duna Művészegyüttes, valamint a Rajkó Zenekar tagjaiból verbuválták össze a 138 fős monstre zenekart.
Dr. Gyenes József elnök, Boross Lajos elnökhelyettes és Berki László művészeti igazgató irányításával az első próbák a Magyar Állami Népi Együttes színháztermében zajlottak. A zenekar próbáit később az egyesület tiszteletbeli elnökének választott Cziffra György többször meglátogatta, elismerő szavai reményt és önbizalmat adtak az alakuló zenekarnak. Összesen 23 próba előzte meg a bemutatkozó koncertet, melyre 1986. március 22-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az abban az évben átadott Budapest Kongresszusi Központ „Pátria” termében került sor, telt ház előtt. A koncert átütő sikert aratott, a korabeli magyar sajtó szinte mindenhol címlapon hozta az eseményt, hosszasan méltatva a világon egyedülálló produkciót.
A magyar és cigány kultúra és a cigányzenekarra hangszerelt, klasszikus zene magas szintű előadásával fennállása óta a zene és a kultúra nagyköveteként több mint 1000 koncertet adott Magyarország legkisebb településének kultúrházaitól kezdve a világ számos híres koncertterméig. Ennek egyik csúcspontja az 1998-as Lisszaboni Világkiállítás (Expo ’98) megnyitója volt, ahol a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje volt a főesemény. A 100 Tagú Cigányzenekar, 2014. március 18-án, „A ZENEKAR VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZI ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ GYAKORLATA” néven került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, ezáltal jogosult a HUNGARIKUM kitüntető cím használatára.
Az egyesület elnöke Beke Farkas Nándor, alelnöke Lendvai „Csócsi” József, az egyesület örökös művészeti igazgatója id.Berki László a zenekar alapítója, Liszt díjas prímás, tiszteletbeli elnöke Cziffra György a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Középkeresztje és a Francia Becsületrend kitüntetettje, világhírű zongoraművész.
Buffó Rigó Sándor, az egyesület előző elnöke 2014. április 27-én rövid, súlyos betegség következtében elhunyt.
A kritikusok szerint “van valami varázslatos” abban, ahogy a “világ leghíresebb cigányzenekara” a színpadon megjelenik. Ennek oka, hogy minden fellépésükön ugyanaz a lelkesedés árad belőlük. A siker számukra üzenet, mely minden muzsikusnak újabb inspirációt ad.
A Lisszaboni Világkiállítás megnyitóján a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje volt a fő attrakció. Karthágóban a 45. Nemzetközi Zenei Fesztiválon tizenötezer fős közönség előtt volt kirobbanó sikerük. Marosvásárhelyen 2009-ben a Kultúrpalotában hatalmas ováció közepette a lelkes közönség, könnyes szemmel állva köszöntötte a Zenekart. Párizsban, a Theatredes Champs Elysées-ben, 2002-2014 között, 55 nagy sikerű előadásuk volt. Franciaországban 1994-től minden évben koncertturnén vettek részt, szinte az összes kis és nagyvárosban felléptek. 2013. 10. 04-től az Experi Dance és a 100 Tagú Cigányzenekar ”FERGETEGES”című koprodukciós előadása ez idáig több, mint 70 előadással szórakoztatta a nagyérdemű közönséget.
Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália, Európa számos városaiban, muzsikáltak már, folyamatosan jelen vannak a hazai és a nemzetközi zenei életben.
A Magyar Örökség Díjat 2000-ben nyerték el, ugyanebben az évben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe is. A 100 Tagú Cigányzenekar fennállása óta 21 CD-t, 5 DVD-lemezt jelentetett meg, ebből 8 platina, 14 aranylemez lett. Számos rádió és TV felvétel készült róluk, a Magyar Rádió Nívódíját és több hazai és nemzetközi fesztivál szakmai díját nyerték el.
A zenekar számára az utánpótlás oktatása a magyar cigányzene, a magyar nóta és népzene ápolása, népszerűsítése kiemelkedő feladat. A magyar cigányzenészek képesek a világ bármely slágerét, a Beatlestől Madonnáig eljátszani, de valójában mindegyikük arról álmodik, hogy a 100 Tagú Cigányzenekar tagja legyen, és klasszikus műveket játsszon. Ez azonban csak a legjobbaknak sikerül. A zenekarnak több “saját nevelésű” fiatal tehetséges tagja van, akik konzervatóriumi és főiskola hallgatók. Beke Farkas Nándor elnök-menedzser egy csokorba szedte a zenekar ifjúságát és 2008-ban megalapította a “100 Tagú Cigányzenekar Ifjúsági Zenekar”-t. A 25 fős ifjúsági tagozat azzal a céllal jött létre, hogy majdan a fiatal tehetségek alkossák a zenekar gerincét a jövő nemzedékét. A 100 Tagú világhírű szólistáitól, külön próbákon sajátítják el a szakma fortélyait. E mellett önálló zenekarként is működnek, már elkészült az első CD lemezük.
A 100 Tagú Cigányzenekar szervesen illeszkedik a magyarországi kulturális intézményrendszerhez. Célja, e kivételes zenei érték életben tartása. Megőrizve azt az évszázados hagyományt, melyet a cigányok, családi örökségként hordoznak magukkal generációkon át. A zenekar művészetével, muzsikájával mindenkor és mindenhol megtalálja az utat a közönség szívéhez, így gazdagítva az európai kultúra színes palettáját.