0 A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V W Z

Rózsa Miklós

Rózsa Miklós / zeneszerző /

filmtekekercs.hu

Rózsa Miklós (Budapest, 1907. április 18. – Los Angeles, Kalifornia, 1995. július 27.) magyar származású, háromszoros Oscar-díjas amerikai zeneszerző. A közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díját Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át.

Rózsa (1897-ig Rosenberg) Gyula (1878–1943) cipőgyári igazgató és Berkovits Regina gyermekeként született izraelita családban. Apai nagyszülei Rózsa (Rosenberg) Mór (1844–1900) kereskedő és Herzog Katalin, anyai nagyszülei Berkovits Antal és Rotter Fáni (1851–1910) voltak. Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott.

1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovag számára.

1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban és világszerte. Teljesítményét háromszor jutalmazták Oscar-díjjal.

Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Sokszínűsége talán Fritz Lang Moonfleet-jében szólalt meg a legtökéletesebben. Kuriózum mind a film, mind a zene történetében, hogy Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét.

Rózsa Elbűvölve című filmjének zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. Rózsa egyetemen tanította is Goldsmith-t egy ideig.

Rózsa melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokat, a hitchcocki thriller feszültségétől a szuperprodukciók ünnepélyes pompáján át a racionalitás mögül fölbukkanó, mély líraiság (Gondviselés), vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáig. Nemcsak zseniális zenéket alkotott, hanem másoknak is segített Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, s erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét, sőt Rózsa zenéje inspirálta Jerry Goldsmith későbbi neves filmzeneszerzőt, hogy maga is zenélni kezdjen. A nagy népszerűség ellenére mindvégig magyar maradt, a magyar kultúrához élete végéig kötődött, nevét sem változtatta meg, pedig annak kiejtése minden idegen nyelven gondot okozott, gondolhatjátok…. Tiszteletét, hazaszeretetét az is megmutatja, hogy Hollywoodi villája falán szinte kizárólag magyar festmények függtek.