0 A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V W Z

Kocsis Zoltán

cultura.hu

Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója ( 1997–2016 ), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja. Ötévesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen lett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora-zeneszerzés szakos növendéke, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc tanítványa volt. Karrierje 1970-ben a Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyének megnyerésével indult, a zenei életbe Ránki Dezsővel együtt robbantak be. 1973-ban végzett a főiskolán ahol tanársegéd, majd adjunktus, 1979-től pedig docens lett. 1973-ban Liszt Ferenc-díjat, öt évvel később Kossuth-díjat, 1984-ben érdemes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott, és 1990-ben lett kiváló művész.

„Kocsis Zoltán” bővebben

Kodály Spicy Jazz zenekar

jegy.hu

A Kodály Spicy Jazz zenekar a Kodály Zoltán halálának ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezett Kodály emlékévben indította útjára zenei projektjét a Music Fashion kiadóval közösen. A Kodály Spicy Jazz kulcsfigurája a jazztól a pop-rockzenén át a metálig számos műfajban otthonosan mozgó Cséry Zoltán. A zongorista-zeneszerző-producer újragondolta és 21. szazadi szempontok alapján hangszerelte át Kodály Zoltán néhány közismert művét. A minőségi, mégis könnyed és trendi, laikusok számára is befogadható jazz zenével fűszerezett Kodály darabokon át remélhetőleg még szélesebb közönséghez jut el a „zenei üzenet”. „Kodály Spicy Jazz zenekar” bővebben

Korai Öröm

14.kerület.ittlakunk.hu

/ pszichedelikus progresszív rock /

A Korai Öröm egy magyar zenekar. Műfaji besorolása nehéz: a zenekar szerint világzene, de gyakran sorolják a pszichedelikus és a progresszív rock kategóriákba.

Idézet: „ambient, városi népzene, pszichedelikus etno, a kilencvenes évek folyamatzenéje, akciózene. A Korai Öröm sok nép és sok galaxis hangjait ötvözi össze zenéjében.”

A zenekar 1990-ben alakult ezen a néven A gyökere az 1988-ban létrejött Mike Hunter Popular zenekarból származik, melynek alapító tagjai: Kilián Zoltán (bassz), Takács Péter (gitár), Kiss Lajos Lui (dob), Pálfalvi Jenő később Erdei Imre (ének). A zenekar a nem túl népszerű 400 példányszámos kazetta megjelenés után stílust váltott, miután csatlakozott a finn származású Kuczka Kalevi (billentyű) és Jócsik János (rototam). Játszottak az akkori népszerű F.O.S és a V.H.K., ef Zámbó Happy Dead Band előzenekaraként. Garamvölgyi Béla festőművész performansz ötletei után önállóan megtöltötték az andrássyi úti Fiatal Művészek Klubját és számos akkori művész klubot. Az alakulástól végigkíséri a zenekar életét a változás, mely mind a tagok személyében, mind a zenei repertoárban megfigyelhető. A Korai egy olyan audiovizuális élményvilágként aposztrofálható, melyhez az aktuális tagok és közreműködők saját ízlését, hangulatát adva egy folyamatosan megújuló, mégis a pszichedelika gyökereiből táplálkozó performansz születik.

A hazai színpadi fellépéseken, úttörőként már az első koncerteket vetítés (Garamvölgyi Béla, Kiss Géza-Zoid) kísérte, ami ezt követően elmaradhatatlan kísérő eleme lett a produkcióknak.

1993-ban már Németországban léptek fel, Berlini klubokban „punk aus Ungarn”-ként mutatták be a zenekart. Ekkor már készült az első hanghordozó-kazetta (Tilos az Á-ban rögzített koncert). A folyamatos tagcserék után végül a zenekar tíz zenészből (a szokásos felálláson kívül sok ütős és egzotikus hangszerrel) és négy VJ-ből állt. A zenekar ekkor már havi rendszerességgel játszott a budapesti FMK klubban, koncertjeire a befogadható létszám háromszorosa volt kíváncsi.

1995-ben jelent meg az első stúdióalbum, ekkortól kezdve gyakorlatilag minden évben új albumot adtak ki magánkiadásban. A következő évben internetes honlapot indított el. 1997-ben először léptek fel a nemzetközileg addigra már jól ismert Sziget Fesztivál nagyszínpadán és mind több koncertet adtak Magyarországon és külföldön egyaránt.

1998-ban és 1999-ben a Korai Örömöt a Magyar Narancs közönségszavazásán az év koncertzenekarává választották. A zenekar fesztiválokat szervezett kelet-európai zenekarok részvételével, zenéjüket ekkor két filmhez is felhasználták. 2000-ben a koncertek folytatódtak, valamint ebben az évben két album is megjelent: az egyik addig kiadatlan felvételeket, a másik új zenei anyagot és 3 videóklipet tartalmaz.

2003-ban különböző magyar és külföldi zenészek által készített remixekből új album jelent meg. 2005-ben jelent meg új albumuk, amelynek anyagát egyebek mellett azóta is számtalan koncerten és fesztiválon mutatták be.

A 2009-ben megjelent albumon bónuszként a Tizenkettő negyed című szerzeményről készült koncertvideó is megtalálható, amit a 18. születésnapi koncerten vettek fel, 2008. december 29-én a budapesti Gödör Klubban.

2009-ben jelentős tagcserén esik át a zenekar, számos a Korai hangzásvilágát meghatározó tag lép ki a zenekarból. Helyüket új zenészek töltik be, magukkal hozva a zenekar munkásságára jellemző megújulás lendületét, ötletét.

2010 március első hetében újabb albummal jelentkeztek 2010 címmel, melyen Berger Dalma és Tóth Napsugár hangja is feltűnik. Az album további közreműködője Katona Gergő, aki szárnykürt játékával színesíti a felvételt.

Jelenlegi tagok

· Borosi Gábor – billentyűk (2009-től)

· Csányi Viktor – dobok (1991-től)

· Jócsik János – ütös hangszerek (1990-től)

· Kilián Zoltán – basszusgitár (1990-től)

· Nádasdi Zsolt – ütös hangszerek, (1992-től)

· Paizs Miklós – fuyara, csővek, doromb, trombita, khöömei ének (1994-től)

· Szalay Péter – gitár (1998-tól)

· Vécsi Tibor – ének (1992-től)

· Kovács Andor – gitár ( 2011-től )

· Makkai János – hangmester (2009-től)

Kövi Szabolcs

Kövi Szabolcs
forrás: welovebalaton.hu

Találós kérdés: ki az a hazai fuvolás, akinek 16 CD-je és 5 DVD-je van forgalomban? Ha – hogy úgy mondjuk – „mainstream” fuvolásnak tennénk fel azt a kérdést a válasza alighanem késlekedne, és ha mondana is nevet, az a név nem biztos, hogy Kövi Szabolcsé lenne. Pedig meg lehet kockáztatni a kijelentést, az ő felvételeit hallgatják nap mint nap legtöbbször a honi fuvolások közül.

„Kövi Szabolcs” bővebben