1944-ben született Budapesten. Szokatlan füttytechnikájára környezete már ötéves korában felfigyelt. Zenei tehetségének fejlesztése érdekében szülei hegedűórákra járatták, és az iskolai énekkarnak is tagja volt. A gimnáziumban egy április negyediki ünnepélyen a Csinibabát adta elő, és ebből meglehetősen nagy botrány kerekedett. Tizennyolc évesen, 1962-ben indult a Ki mit tud? című televíziós vetélkedőn, és egy országot bűvölt el egyedülálló „hangszerével”: nem az ajkakat csücsörítve, hanem nyitott szájjal, a nyelv és a szájpadlás közt kipréselt levegővel fütyülte a dallamokat. A zsűri először arra gyanakodott, hogy valamilyen hangszert rejtett el a szájában, ezért a második helyre sorolta, amin a közönség annyira felháborodott, hogy kénytelenek voltak megváltoztatni a döntést, és megosztott első díjjal ismerték el teljesítményét. A verseny megnyerése után rengeteg hazai és külföldi felkérést kapott. A nyugati fesztiválokról azonban a fellépés után azonnal haza kellett térnie, menedzserekkel, lemezkiadókkal nem találkozhatott. A cannes-i MIDEM-fesztivál miatt két nappal lekéste katonai sorozását, és emiatt majdnem hadbíróság elé állították. A budapesti orvostudományi egyetemen 1968-ban szerzett diplomát. Tanulmányai közben Koncz Zsuzsával, Szörényi Leventével és másokkal járta az országot, szinte mindenhol fellépett. Két lemeze is megjelent, 1969 és 1982 között több mint háromezer koncertet adott Európa szinte valamennyi országában. 1969-ben a budapesti MÁV Kórház fül-, orr-, gégeosztályán helyezkedett el. Nem meglepő módon a hangképzés, az artikuláció és a beszéd rendellenességeinek vizsgálata lett fő orvosi témája. Hivatásérzete végül legyőzte művészi ambícióit, és a nyolcvanas években egyre inkább háttérbe került előadói pályája, főként orvosi munkájának élt: tanulmányutakon, nemzetközi konferenciákon vett részt. Budapesten tette le a szakvizsgáját, majd egy német professzor hívására Hannoverbe ment oktatni. 1986-tól a Hannoveri Orvostudományi Egyetem Foniátriai és Gyermekaudiológiai Klinikáján tanársegéd, majd egyetemi magántanár volt 1992-ig. Ezután 2010-ig a regensburgi egyetem foniátriai (a hangképző szervek betegségeinek vizsgálata, gyógyítása) és gyermekhallás-vizsgáló klinikáján gyógyított és oktatott. 1996-ban BadGöggingben létrehozta az első bajor foniátriai rehabilitációs osztályt és egy logopédiai tanintézetet Regensburgban, az ezredfordulón a helyi egyetem fül-orr-gégész professzora, az egyetemi klinika osztályvezető főorvosa lett. 1999-ben a SOTE díszdoktorává fogadta, 2013-tól a Semmelweis Egyetem és az ELTE címzetes egyetemi tanára, a Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti Klinikáján hangdiagnosztikai és hangterápiai, valamint nyelésterápiai szupervíziót és foniátriai szakorvosképzést végez. Foniáterként Németországban és itthon is gyermekeket gyógyít, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal erdélyi és székelyföldi falvakban segít a betegeknek. A hangképzési, artikulációs, nyelési betegségben szenvedőket, a gyermekek beszédfejlődési és hallászavarait gyógyítja. A füttyhöz sem lett végleg hűtlen. Az 1990-es évektől hazajárva koncerteket ad, lemezfelvételeket is készített, az is megesett, hogy egy hannoveri orvosi kongresszus nyitókoncertjén Hacki professzor füttyszólója hangzott fel. 2007 szilveszterén a Müncheni Szimfonikusokkal együtt lépett föl a bajor főváros nagy koncerttermében. Hacki Tamás 2009 februárjában megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjét (Bundesverdienstkreuz), a müncheni ünnepségen a laudációban kiemelték a Németország, a német-magyar kapcsolatok erősítése érdekében kifejtett tevékenységét, orvosi, tudományos működését és füttyművészetét. 2012. április 16-án az ő kezdeményezésére tartották meg a hang világnapjának első magyarországi eseményét. A Magyar Tudományos Akadémián az énekhang misztériumáról, az énekes biomechanikai és akusztikai eszközeiről tartott előadást. Az ezt követő évek világnapi rendezvényeinek is rendszeres ismeretterjesztő előadója.2015 szeptemberében Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át a német-magyar kapcsolatok ápolásáért, a magyar tudomány és kultúra jó hírének öregbítéséért. Nyugat-Európában is több lemeze jelent meg, itthoni harmadik lemezén, 1997-ben filmzenei slágerek, köztük Ennio Morricone és Vangelis dallamai hallhatók. Legutóbbi lemezén, ahol a fütty az első szólam, és a kíséretet oboa, brácsa, basszusgitár, zongora és ütőhangszerek adják, régi magyar táncokat, továbbá Brahms, Paganini, Mozart, Liszt, Grieg és más szerzők műveit adja elő.